Középkori filozófia Bár a középkori filozófia pontos kronológiai határairól viták folynak, általánosságban úgy tartják, hogy a Római Birodalom 5. századi összeomlása és a 16. századi reneszánsz között gyakorolt filozófia.

A középkori filozófia egyik meghatározó eleme az a folyamat volt, amely a klasszikus antikvitás görög és római kultúrája által ránk hagyott filozófiai hagyomány visszaszerzésére irányult.

A katolikus egyház erőteljes befolyása által fémjelzett középkor filozófiája számos, a hitet érintő kérdéssel foglalkozott. A középkori gondolkodást foglalkoztató problémák közül példaként említhetjük a hit és az ész által fenntartott kapcsolatot, Isten létezését és befolyását, valamint a teológia és a metafizika céljait.

A középkori filozófusok közül sokan a papság tagjai voltak. Általában nem használták magukra a "filozófus" kifejezést, mivel ez a kifejezés még mindig erősen kötődött a klasszikus ókor pogány gondolkodóihoz. Aquinói Szent Tamás például domonkos szerzetes volt, és azt állította, hogy a filozófusok soha nem jutottak el az igazi bölcsességhez, amely a keresztény kinyilatkoztatásban található meg.

A pogány filozófusokkal való kapcsolat elutasítása azonban nem akadályozta meg a középkori gondolkodókat abban, hogy a klasszikus ókor filozófusai által kifejlesztett gondolatokat és technikákat felhasználják a világról és a hitről való elmélkedéshez. A középkori filozófia a tudományos ész és a keresztény hit ötvözésére törekedett.

A középkori filozófia iskolái

A középkori filozófia különös figyelmet szentelt a keresztény hit által felvetett kérdéseknek. Például az Istenre és a világra gyakorolt hatására vonatkozó kérdéseknek. A középkori filozófia fő áramlatai közé tartozott a teológia, a metafizika és az elmefilozófia.

Teológia

A teológia A középkori teológia olyan kérdésekkel is foglalkozott, mint a halhatatlanság, a szabad akarat és a mindenhatóság, a mindentudás és a mindenütt jelenlét isteni tulajdonságai.

Metafizika

A metafizika Az ókori görög filozófus, Arisztotelész metafizikája nagy hatással volt a középkori metafizikára.

A középkori metafizika által tárgyalt témák közül példaként a következőket említhetjük:

Hylemorfizmus Ezen elmélet szerint minden testi lény anyagból és formából áll.

Individuáció : eljárás, amelynek során egy csoportba tartozó tárgyakat különböztetnek meg. A középkorban például az angyalok osztályozásánál alkalmazták, megállapítva rangjukat.

Okozati összefüggés : Az alkalmatlanság az okok, azaz a másokat előidéző események és a következmények, azaz az okok által előidézett események közötti kapcsolat tanulmányozása.

Az elme filozófiája

Az elmefilozófia pszichológiai jellegű jelenségekkel foglalkozik, amelyek közé tartozik a tudat. A középkori filozófia például különösen foglalkozott Isten emberi elmére gyakorolt hatásával.

Az elmefilozófiával kapcsolatos középkori filozófiai produkcióra példa az isteni megvilágítás elmélete, amelyet Szent Ágoston dolgozott ki. E szerint az Aquinói Szent Tamás által kidolgozott elmélet szerint az emberi elme a valóság érzékeléséhez Isten segítségére van utalva. Összehasonlítható az emberi látással, amely a fénytől függ a tárgyak érzékeléséhez. Ez az elmélet különbözik apéldául azzal érvelnek, hogy Isten úgy alkotta meg az emberi elmét, hogy annak működése megbízható legyen, és hogy az isteni cselekvéstől függetlenül, magától is megfelelően érzékelje a valóságot.

Vezető középkori filozófusok

Azok számára, akik tudni akarják, hogy mi a középkori filozófia, érdekes megismerni a kor fő filozófusait. Közülük Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, John Duns Scotus és Ockhami Vilmos említhető.

Szent Ágoston

Bár Szent Ágoston valamivel a Római Birodalom bukása előtt élt (annak ellenére, hogy az már akkor is hanyatlásnak indult), művét általában a középkori filozófia egyik legkorábbi alkotásának tekintik.

Mint már említettük, kidolgozta az isteni megvilágosodás elméletét, amely szerint Isten beavatkozása szükséges ahhoz, hogy az emberi elme megértse a valóságot.

Szent Ágoston az etikához is hozzájárult, például az igazságos háborúról szóló tanításával, amelyet teológusok, katonai szakemberek és etikusok tanulmányoznak.A Szent Ágoston által megfogalmazott igazságos háború tana olyan kritériumokat határoz meg, amelyeknek egy háborúnak meg kell felelnie ahhoz, hogy erkölcsileg igazolható háborúnak lehessen tekinteni.Szent Ágoston az etikához is nagy hatással volt.a teológiai gondolkodás az olyan kérdésekről alkotott nézeteivel, mint az üdvösség és a szabad akarat

Aquinói Szent Tamás

Aquinói Szent Tamás eredményei között említhetjük az arisztotelészi filozófia és a katolikus egyház előírásai összekapcsolását. Aquinói Szent Tamás gondolkodásának örökségéből alakult ki a tomizmus néven ismert filozófiai hagyomány.

John Duns Scotus

John Duns Scotus dolgozta ki a Lét univocalitásának elméletét, amely tagadta a lényeg és a létezés közötti különbséget, amelyet Aquinói Szent Tamás mutatott be. Elmélete szerint nem lehet valamit elképzelni anélkül, hogy annak létezését is felfognánk. John Duns Scotus-t 1993-ban boldoggá avatták.

William of Ockham

Ockhami Vilmos a nominalizmus egyik első filozófusa volt. Elutasította az univerzálisok, esszenciák vagy formák létezésének gondolatát. Ockhami Vilmos azt állította, hogy csak egyedi tárgyak léteznek, és hogy az úgynevezett univerzálisok az egyedi tárgyakra alkalmazott emberi absztrakció eredménye.

Történelmi háttér

Tekintsük most azt a történelmi kontextust, amelyben a középkori filozófia fejlődött. A középkor, más néven a középkor a Római Birodalom bukásával kezdődött. Ebben az időszakban a katolikus egyház erőteljes befolyást gyakorolt a kultúrára és a politikára. Ez a befolyás olyannyira domináns volt, hogy a katolikus egyház eszméit olyan eszményeknek tekintették, amelyeket osztani kellAzok, akik nem értettek egyet a katolikus tanítással, az elnyomás célpontjai lehettek, ami kínzással, sőt akár halállal is járhatott.

A középkorban a katolikus egyház ráadásul nagy vagyonokat tudott felhalmozni. A befolyása által a vagyonszerzéshez biztosított összes többi eszköz mellett a szimónia nevű forrást is felhasználta. A szimónia gyakorlata az áldások, szentségek, egyházi hivatalok, szentnek tekintett ereklyék stb. eladásából állt.

A katolikus egyháznak az európai kultúra és gondolkodás feletti uralmának ebben az időszakában alakult ki a középkori filozófia, amely a katolikus tanokkal összeegyeztethető dolgokra korlátozódott.

Bár később némi megvetéssel tekintettek rá a reneszánsz humanisták, akik számára a középkor csupán a klasszikus ókor és a reneszánsz közötti időszak volt, az ő idejük, amelyben a klasszikus ókor kultúrája újjászületett. A történészek modern konszenzusa azonban a középkort a filozófiai fejlődés időszakának tekinti, amely erősena kereszténység hatása alatt.

Lásd még

• A Vitruviánus ember jelentése
• A hermeneutika jelentése
• A teológia jelentése
• A megvilágosodás jelentése
• A metafizika jelentése