A halálbüntetés (amelyet halálbüntetésnek is neveznek), a büntetőjogi elítélés olyan típusa, amely egy olyan eljárásból áll, amelyben egy bizonyos bűncselekményt elkövető személy maga a halálbüntetést kapja. A "capital" kifejezés a latin "capitalis" változatos formája, amely szó szerint "fejre utalást" jelent. A fejbevágással végrehajtott kivégzési módszerből származik, amely nagyon gyakori volt.a középkorban.

Azonban azt azt követően kell végrehajtani, hogy egy bírósági határozat halálra ítéli az illetőt, és csak az állam vállalhatja az ítélet végrehajtását. Így annak magyarázatára, hogy mi a halálbüntetés, meg kell említeni, hogy a kivégzéstől eltérő helyzetet jelent, amelyet ebben az esetben jogi eljárás engedélye nélkül hajtanak végre.

A halálbüntetés büntetésként való alkalmazása a történelem több időszakában és több országban (köztük Brazíliában is, ahol 1876-ig alkalmazták) alkalmazott gyakorlat. Brazíliában a halálbüntetést a polgári bűncselekményeket elkövető személyek büntetésére használták, de elsősorban a rabszolgák megfélemlítésére és megfékezésére, és ez volt az egyik fő oka annak, hogy 1889-ben betiltották,amikor a rabszolgaságot hivatalosan eltörölték az országban.

A hivatalos tiltással a halálbüntetés kikerült a brazil büntető törvénykönyvből. Ennek ellenére az alkotmány szerint a halálbüntetés az 5. cikk 47. pontjában meghatározott háborús cselekmények esetén alkalmazható. Ennek ellenére a halálbüntetést még a második világháború alatt sem alkalmazták Brazíliában.

A katonai rezsim alatt volt egy rendelet, amely lehetővé tette a halálbüntetést erőszakos politikai bűncselekmények esetén, de ezt (a törvényes kereteken belül) egyetlen politikai fogoly esetében sem alkalmazták.

Mivel ez egy alkotmányos elem, amely az alapvető jogok témakörébe illeszkedik, nincs lehetőség a módosítására, mivel a Magna Carta állandó záradékának tekinthető.

A halálbüntetés története

Az első fellelhető írott törvénykönyv Hammurabi törvénykönyvéből áll, amelyet a mezopotámiai régióban hoztak létre i. e. XVIII. évben.A halálbüntetés alkalmazása abban az időben az elítélt által elkövetett bűncselekmény arányának megfelelően történt, és 30 féle bűncselekményre vonatkozott, a "szemet szemért, fogat fogért" elv alapján.

Kr. e. 621-ben megalkották az athéni drakóniai törvénykönyvet, amelyben minden bűnözőt halálra ítéltek. A drakóniai törvényhozó ugyanis úgy vélte, hogy semmilyen bűncselekménytípus nem érdemel kegyelmet, de ezt a fajta büntetést csak az utódja által végrehajtott reform után alkalmazták a gyilkosokra.

Kr. e. 452-ben jelent meg Rómában az első törvénykönyv, amely a bűnözők megbüntetésére a kivégzést használta, valamint engedélyezte a hamis tanúvallomás eseteit és a valamilyen torzulással született gyermekek meggyilkolását (ahol az apa feladata volt az ítélet végrehajtása).

A középkorban a katolikus egyház által felállított tanokat fenyegetőnek tekintett emberek üldöztetést szenvedtek el. A gyanúsítottakat elítélték, és halálbüntetést szenvedhettek, ami lehetett máglyahalál is, amit a lakosság számára nyilvános téren tartottak. Az eretnekként megvádolt emberek között voltak tudósok ésmás vallások gyakorlói.

A guillotine-t először Franciaországban használták a francia forradalom idején a bűnözők lefejezésének "humánusabb" módszereként, míg a villamosszék, amelyet az USA-ban ma is használnak, 2000 voltos kisülést okoz a vádlottnak.

A halálbüntetés áttekintése a világban

A halálbüntetést még mindig alkalmazzák néhány országban (egészen pontosan 58 országban), bár számos emberi jogi szervezet nem fogadja el. Bár nehéz mérni, hogy hányan kapták meg ezt a büntetést, az adatok szerint 2016-ban 23 országban mintegy 1000 elítélt szenvedte el ezt a büntetést.

A halálbüntetést még mindig alkalmazó országok közé tartozik Pakisztán, Irán, Irak, Szaúd-Arábia és Kína. Az Egyesült Államokban az országot alkotó 50 állam mindegyike a saját törvényeiért felelős, és emiatt a halálbüntetést 29 államban hajtják végre.

Az okok, amelyek miatt egy bűnözőt halálbüntetésre ítélnek, országonként eltérőek, a leggyakoribbak a kábítószerrel, nemi erőszakkal, emberrablással, árulással, kémkedéssel, terrorizmussal vagy istenkáromlással kapcsolatos bűncselekmények. A halálbüntetés típusai világszerte a kivégzőosztag, a megkövezés, az akasztás vagy a halálos injekció. Évszázadokkal ezelőtt a halálbüntetést a következő esetekben hajtották végrelassan, kínzóan és az elítéltek számára fájdalmasnak szánt módon, ami még az elefántok általi eltaposást is magában foglalta.

A közelmúltban a legtöbb halálos ítéletet Kínában hozták, a második helyen Irán áll, amelyet Szaúd-Arábia és Pakisztán követ. 2016-ban mintegy 18 000 ember volt halálra ítélve, ami 37%-kal kevesebb, mint 2015-ben.

Az Egyesült Államok az egyetlen olyan ország az amerikai kontinensen, ahol a halálbüntetést büntetési formaként alkalmazzák. A Közel-Keleten az elmúlt években csökkent a halálraítéltek száma.

Nigériában azonban 2015-ről 2016-ra megduplázódott a halálos ítéletek száma. Ebben az országban nagy a kockázata annak, hogy ártatlan embereket is kivégeznek, mivel a 2016-os évben világszerte regisztrált felmentő ítéletek fele ebben az országban történt.

A témával foglalkozó szakértők és a halálbüntetéssel kapcsolatos kutatási adatok szerint azokban az országokban, ahol a halálbüntetést alkalmazzák, nem csökken a bűnözés szintje, és alkalmazása aránytalanul nagy mértékben érinti a szegényeket és a marginalizált csoportokhoz, valamint az etnikai és vallási kisebbségekhez tartozókat.

Felmérés a halálbüntetést támogató és ellenző személyekről Brazíliában

A DataFolha 2014-ben végzett felmérése szerint a brazilok 43%-a támogatja, 52%-a pedig ellenzi a halálbüntetés alkalmazását. A felmérés összegzése a magukat támogatónak vagy ellenzőnek vallók által használt érvek közül kiderült, hogy az ilyen típusú büntetést támogatók szerint csökkenne az erőszak az országban, ráadásul megakadályoznák a bűnözők visszatérését az országba. cég és minimalizálja a fogvatartottak újraszocializálásának költségeit.

Ezt az érvet ezek az emberek a brazil büntetés-végrehajtási rendszerről alkotott kép alapján támasztják alá, ahol a társadalomba visszatérő személyek 78%-a ismét bűncselekményt követ el.

Az ellenzők azzal érveltek, hogy ezt a büntetést Brazíliában minden igazán racionális indíték nélkül, csupán bosszúból alkalmazzák. Továbbá vannak olyanok, akik úgy vélik, hogy a legjobb megoldás arra, hogy a bűnözők ne térjenek vissza az utcára, az életfogytiglani börtönbüntetés alkalmazása, mivel ez kevésbé szélsőséges intézkedés.

A másik negatívum, amelyet ezzel a gyakorlattal kapcsolatban bemutattak, a hibák lehetősége vagy az elnyomás eszközeként való felhasználás lenne, amellett, hogy ezt a büntetést olyan emberekre szabják ki, akiket mentálisan és intellektuálisan fogyatékosnak diagnosztizáltak.

Érvek a halálbüntetés mellett és ellen

Számos olyan érv van, amely igazolja és olyanok is, amelyek elítélik a halálbüntetést, és amelyek az emberi erkölcsi kérdésekkel ellentétesek. Nézze meg a főbb érveket:

Érvek a halálbüntetés mellett

A halálbüntetés védelmezői többek között azzal érvelnek, hogy a bűncselekményeket elkövető személyek kockázatot jelentenek a társadalomra nézve. Ezt "fegyverként" használnák az elkövetőkkel szemben, hogy megakadályozzák a jövőbeli bűncselekményeket, különösen a rendkívül veszélyesnek tartott bűnözők esetében.

A halálbüntetés elleni érvek

A halálbüntetés elleni egyik érv a vallási és spirituális elvekből fakad. A legtöbb vallás szerint ugyanis a bűncselekményt elkövető emberek életük egy bizonyos pontján megbánhatják tettüket és megváltozhatnak, ami a menthetetlennek tartott bűnözőkre is vonatkozik.

Egy másik tényező, amely szintén magában foglalja ezt az érvelést, Isten hatalmával kapcsolatos, akit a kereszténység követői úgy tekintenek, hogy ő az egyetlen, aki eldöntheti, hogy ki éljen vagy haljon meg.

Egy másik érv alapja a erkölcs Ez azért van így, mert az állam szuverenitásának és stabilitásának érvényesítése érdekében más halálesetek rovására történő halálesetek okozása az emberi lény puszta statisztikaként való felhasználását teszi büntetéssé.

A halálbüntetés ellenzői továbbá azt állítják, hogy a halálbüntetés a bosszúállás álcázott módjára épül, és ezután visszataszító magatartás, amely nem nyújt vigaszt a hozzátartozóknak vagy az áldozatnak.

Lásd még:

• Az erkölcsi értékek jelentése
• Az erkölcs jelentése
• A társadalom jelentése
• A társadalmi egyenlőtlenség jelentése
• Az etnocentrizmus jelentése
• A kolonizáció jelentése
• A középkori filozófia jelentése