liberális állam Az Estado hímnemű főnév és a "lenni" ige ragozása (a Partiumban), amelynek eredete a latinból származik. státusz ami "állapotot, helyzetet" jelent.

A liberális kétnemű melléknév és kétnemű főnév, amely a "szabad" kifejezésből származik, amely a latin liber ami azt jelenti, hogy "szabad".

A liberális állam, más néven liberális jogállam jelentését úgy írják le, mint egy a liberalizmuson alapuló kormányzati modell .

A liberális állam a felvilágosodás korában, a 17. és 18. század között alakult ki.

Ezen keresztül számos (politikai és gazdasági) elméletet dolgoztak ki, amelyek az egyének szabadságát abszolút módon támogatták, és amellett érveltek, hogy korlátozni kell az államok azon jogát, hogy beavatkozzanak polgáraik életébe és döntéseibe.

O liberalizmus az abszolutista állam irányító és centralizáló kormányzása ellen állt, amelynek fő céljai a vagyon felhalmozása, a gazdaság ellenőrzése, valamint a kormány és a lakosság közötti tekintélyelvű kapcsolat volt.

A liberalizmus atyjának tartott John Locke szerint a kormányoknak csak három alapvető jogot kell garantálniuk az emberek számára: az életet, a szabadságot és a tulajdont.

A liberális államot az autonómia felértékelése és az egyének jogainak védelme jellemzi, hogy biztosítsa számukra a szabadságot, hogy azt tegyék, amit akarnak, amíg ezek a cselekedetek nem sértik mások jogait.

Gazdasági szempontból a liberális állam a burzsoázia érdekeinek közvetlen eredménye.

Adam Smith volt a gazdasági liberalizmus vezető tudósa, aki úgy vélte, hogy a piac akkor szabad, ha önmagát irányítja, mindenféle állami beavatkozás nélkül. Ez a modell áll szemben a beavatkozó állammal, amelyet a gazdaság minden területének kimerítő ellenőrzése jellemez, még a magánszektorban is.

Hogyan jött létre a liberális állam?

A liberális állam a francia forradalom után alakult ki, amelynek időszakát a John Locke művei által inspirált liberalista eszmék ösztönözték.

Az angol filozófus szerint az emberek az élethez való természetes joggal, valamint a szabadsághoz és a magántulajdonhoz való joggal születnek.

Ez a nézet azt a következményt vonta maga után, hogy az állam nem avatkozhatott be többé az ilyen ügyekbe.

John Locke szerint a lakosság és a kormány kapcsolata a Társadalmi szerződésen keresztül valósul meg, amelyben a társadalom lemond bizonyos jogokról, hogy az állam feleljen a társadalmi rend fenntartásáért.

Ily módon a liberalizmus szolgált inspirációként ehhez az állammodellhez, amely az egyéni szabadságjogok biztosítására irányul, ugyanakkor a társadalom érdekeit is ellenőrzi.

Abban a pillanatban, amikor az abszolutista monarchia elvesztette hatalmát, és a burzsoázia átvette a forradalom irányítását, a királyi családokba születettek kiváltságait a tőke ereje váltotta fel.

Ennek következtében a polgári osztály természetesen megerősödött, mivel az állami beavatkozás hiánya és az új, szabad piaci lehetőségek kihasználása révén előnyökhöz jutott.

A liberális állam jellemzői

A liberális állam e fő szempontok alapján emelkedik ki:

Egyéni szabadság

Egy liberális államban az egyéneknek szabadságjogai vannak anélkül, hogy a kormányzat beavatkozna beléjük. Így bármilyen (politikai, gazdasági vagy társadalmi szintű) tevékenységet folytathatnak, de az nem sérti mások jogait.

Egyenlőség

Egy liberális államban az egyenlőség olyan jellemző, amely az egyes emberek és egyéniségük tiszteletben tartásán keresztül valósul meg.

Más szóval azt jelenti, hogy minden embert egyenlő bánásmódban kell részesíteni, függetlenül nemétől, korától, fajától vagy vallásától, figyelembe véve a különbségeket, hogy mindenki számára azonos lehetőségeket biztosítsunk.

Tolerancia

A tolerancia jellemzője annak az egyenlőségnek a következménye, ahogyan a kormány egy liberális államban az egyénekkel bánik.

Ebben az esetben azt jelzik, hogy minden egyénnek lehetősége van arra, hogy meghallgassák és tiszteletben tartsák, még a sztrájkok és tüntetések alkalmával is.

Médiaszabadság

A média pártatlanul működik, és nem kötődik a liberális állam kormányához.

Ezért a média szabadon, minden elfogultságtól mentesen közölhet információkat, különösen politikai kérdésekben.

Szabad piac

A liberális államban a "piac láthatatlan keze" uralkodik, amely kifejezés a gazdaságba való kormányzati beavatkozás hiányát jelöli.

Ebben a helyzetben bárki folytathat gazdasági tevékenységet, a piac pedig önszabályozó.

Liberális állam, szociális jogállam és jóléti állam

O liberális állam arra utal, hogy az állam garantálja az úgynevezett első generációs jogokat, amelyek egyéni és negatív jellegűek, mivel az államnak tartózkodnia kell tőlük.

Ezeket a jogokat alapvető fontosságúnak tartják, mivel a szabadsághoz, valamint a polgári és politikai jogokhoz kapcsolódnak.

Már a Társadalmi jogállamiság az állam az, amely garantálja a második generációs jogokat (amelyek kulturális, szociális és gazdasági jogokat foglalnak magukban), amelyek végül hatékony hozzáállást követelnek az államtól.

O Jóléti állam - hívják jóléti állam a kormányzat által elfogadott szociális és gazdasági intézkedés, amelynek célja a társadalmi és gazdasági társadalmi egyenlőtlenség a segítő politikák, a jövedelemelosztás és az alapvető szolgáltatások biztosítása révén.

neoliberális állam

Egy másik jól ismert irányítási modell a neoliberalizmus amelyet az államnak a gazdaságot pusztán szabályozó szerepében való jelenléte jellemez, azaz kevés - de létező - állami beavatkozással.

Ez a társadalmi-gazdasági doktrína az 1970-es években több országban is meghonosodott, különösen a "liberalizmus válsága" után, amikor az állami beavatkozás hiánya a kereslet és kínálat törvényének egyensúlyhiányát okozta, ami az 1929-es híres gazdasági válsághoz vezetett.

Az 1929-es válságban, amelyet "Nagy Gazdasági Világválságnak" neveztek el, bebizonyosodott, hogy a piac szabályozásának hiánya okozta az ipar féktelen növekedését, amely a gazdaság összeomlásában csúcsosodott ki.

Ebből kiindulva a neoliberalizmus az államra kiterjesztette a gazdaság szabályozásának minimális szerepét, de mindig tiszteletben tartva a szabad piacot és a versenyt.

Lásd még:

• Liberalizmus
• Neoliberalizmus
• Jobbra és balra
• Társadalmi egyenlőtlenségek