Kartéziánus
![Kartéziánus](/wp-content/uploads/artigos/1942/84ecvn351p.jpg)
Tartalomjegyzék
Kartéziánus a francia filozófusra és matematikusra utaló kifejezés. René Descartes A Cartesianus kifejezés nevének latinosított formájából származik: Renatus Cartesius Descartes-t gyakran nevezik a modern nyugati filozófia atyjának, és a matematikához is hozzájárult.
Most, hogy a karteziánus kifejezés általános jelentését bemutattuk, hasznos, ha tudjuk, mit jelent a karteziánus, és mire utal ez a kifejezés néhány specifikusabb használatában, például a filozófiához (karteziánus racionalizmus, karteziánus dualizmus stb.) és a matematikához (karteziánus sík) kapcsolódóan.
Descartes többek között a tudásról és annak megbízható megszerzéséről gondolkodott és írt. Ezzel a témával foglalkozott műveiben " Vita a módszerről " e " Metafizikai meditációk "Ezekben a műveiben azt mutatta be, amit általában karteziánus racionalizmusnak neveznek.
Lásd még: Kulturális relativizmusLásd még a Racionalizmus .
A karteziánus gondolkodás minden ismeret kétségbe vonásával kezdődik, hiszen sem a társadalom hagyományos véleménye, sem az érzékek tanúsága nem feltétlenül igaz. Ilyen körülmények között hogyan lehet ismereteket szerezni? Az úgynevezett karteziánus módszer a tiszta dedukción alapul, alapvető, magától értetődő igazságokból indul ki, amelyekből a filozófus konkrét következtetésekre juthat.
Descartes úgy értelmezte, hogy a kételyre való képességét, beleértve saját létezését is, annak bizonyítékaként értelmezte, hogy gondolkodik, és ezért létezik. Így Descartes kétséget kizáró igazságként állapította meg, hogy létezik és gondolkodó lény. Ezt a gondolatot általában a latin kifejezéssel szokták ábrázolni. Cogito ergo sum (Gondolkodom, tehát létezem).
A karteziánus dualizmus
Egy másik fontos lépés a karteziánus gondolkodás megértéséhez, ha megvizsgáljuk azt, amit általában karteziánus dualizmusnak neveznek. A karteziánus dualizmus, amelyet pszichofizikai dualizmusnak vagy test-tudat dichotómiának is nevezhetünk, olyan felfogás, amely az embert kettős természetű lényként mutatja be.
Lásd még: ÖnbecsülésA karteziánus dualizmus szerint az ember kettős természettel rendelkezik, amelyet egy gondolkodó szubsztancia, az elme, amely olyan tevékenységekért felelős, mint az emlékezés, a vágyakozás és a gondolkodás, valamint a test, amely helyet foglal el, tömeggel rendelkezik, mozog, olyan tevékenységeket végez, mint az étel megemésztése, és determinisztikus jellegű természeti törvényeknek van alávetve.
Kartéziánus személy
Most, hogy megismertük, mi a kartéziánus kifejezés, és mire utal, kapcsolatba kerülhetünk a kartéziánus jelzővel kapcsolatos egyik meglehetősen szokatlan jelentéssel. A "kartéziánus ember" kifejezés pejoratív értelmet nyert, és olyan szisztematikus és rugalmatlan személyre utal, aki mindig ugyanúgy gondolkodik és cselekszik.
Kartéziánus rendszer
Descartes egyik legismertebb hozzájárulása a kartéziánus koordinátarendszer, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos információk alapján megállapítsuk a pontok helyzetét a térben. Ezt az eszközt például a geometriában és olyan tevékenységeknél használják, mint a grafikonok szerkesztése. Az ábrázolás az úgynevezett kartéziánus síkon történik.
Kartéziánus sík
A kartéziánus síkot a koordinátarendszer azon pontjainak ábrázolására és helymeghatározására használják, amelyeket két egyenes 90 fokos szögben keresztez (azaz merőlegesek).
A két egyenest tengelynek nevezzük. Az egyiket, a vízszinteset, "x-tengelynek" vagy "x-tengelynek", a másikat, a függőlegest, "y-tengelynek" vagy "y-tengelynek" nevezzük. A két tengely metszéspontjában van egy pont, amelyet "origónak" nevezünk. Így a rendszer négy részre oszlik, amelyeket "kvadránsoknak" nevezünk.
A koordinátarendszerben minden egyes pontot egy (X,Y) alakú rendezett párral ábrázolunk, ahol az első koordináta az X-tengelyhez, a második pedig az Y-tengelyhez viszonyítva van.
Az 1. kvadráns pontjainak abszcisszája és ordinátája pozitív. A 2. kvadráns pontjainak abszcisszája negatív, ordinátája pozitív. A 3. kvadráns pontjainak abszcisszája és ordinátája negatív. A 4. kvadráns pontjainak abszcisszája pozitív, ordinátája negatív.
Lásd még:
A Gondolkodom, tehát létezem jelentése
A modern filozófia jelentése