Mi a logika?

Logika egy szó, amely az érvelés tudományát határozza meg. A logika másik fogalma: "a helyes és helytelen érvelés megkülönböztetésére használt módszerek és elvek tanulmányozása". Ez a tudomány különböző fogalmakat foglal magában, többek között az érvelést, a matematikát és az informatikát. Nézd meg az alábbiakban, hogy milyen területeken használhatjuk a logikát.

A logika szó a görög logosz szóból származik, és az érvelés egy sajátos módjával hozható összefüggésbe. A logika a filozófia egyik területe, amelyet a filozófiai tanulmányok bevezetéseként vesznek fel, mivel a logosz, az ész, a szó, a beszéd fogalmához kapcsolódik, és olyan dologra reflektál, amely érvelést és érvelést igényel.

A görög filozófus, Arisztotelész, Platón tanítványa, a logika megértésében nagyon fontos alak. Ő volt az első, aki tanulmányozta a témát, és megállapította, hogy a nyelv a központja mindennek: a kommunikációnak, a művészeteknek, az elvont gondolkodásnak és a tudományos vizsgálódásnak. De ahhoz, hogy ez működjön, szükség van a nyelvi premisszák követésére.

A tudományként bemutatott logikát Arisztotelész nem tekintette annak. Röviden a szillogizmus a tételek által alkotott érvelés. Az érvelés olyan formája, amely következtetés levonásával jut el a következtetéshez, így a logikának több problémája vagy játéka is van.

Egy másik filozófus, aki együttműködött az érvelés tudományával, a német Gottlob Frege volt a 19. században. Ő arra figyelmeztetett, hogy a logika jobb megértéséhez szükség van a matematikára. Hogy ezt a feltevést konkretizálja, Frege kidolgozta a predikátumkalkulust, egy olyan módszert, amely a nyelvi tételeket matematikai dedukcióval vizsgálta.

Lásd itt minden a jelentéséről Metafizika .

Arisztotelészi logika

Az arisztotelészi logika definíciója a logika tanulmányozása a gondolkodáson keresztül. A görög filozófus ugyanis úgy vélte, hogy a logika a gondolkodás érvényesítésének mechanizmusa. A fogalom, az ítélet és az érvelés a logika előfeltételei. Az arisztotelészi logika jellemzői: instrumentális, formális, propedeutikus/előzetes, normatív, bizonyítási tan és általános/időbeli.

Arisztotelész is rámutatott a tételre, mint a logika alapjára, ahol az ítéletek alkotják a gondolkodást. A tételek olyan összefüggések, amelyek predikátumokat (tulajdonságot) tulajdonítanak egy alanynak, az ilyen tételeket szillogizmusnak nevezik. A szillogizmus a filozófiai és a tudományos gondolatok egyesítése.

Az Arisztotelésztől származó, a nyelvi logika alapjainak nevezett érvelések tetőzték be a középkori logikát, amely a 13. századig tartott. A legfontosabb középkori filozófusok Afrodiziasiászi Sándor, Porfirisz és Galénosz voltak. A középkori logika besorolása a gondolat igazolására szolgáló pontos ítélkezés tudománya volt.

Programozási logika

A programozási logika logikai szekvenciák kidolgozásából áll. Alapelvei a változatok és konstansok, az értéket reprezentáló és az ismétlődéstől eltekintő nevek, valamint az adattípusok, amelyek 1. típusra: szöveg, 2. típus: egész szám, 3. típus: valós és 4. típus: logikai, nézze meg, hogyan vannak ezen adattípusok leírásai:

1. típus: egy vagy több karakterből álló, általában idézőjelek közé zárt karakterlánc. A szóközök is karakterek;

2. típus: negatív és pozitív számértékek tizedesjegyek nélkül;

3. típus: negatív és pozitív számértékek tizedesjegyekkel;

4. típus: alternatívák, például IGEN, NEM, IGAZ és HAMIS.

A fenti fogalmakkal megírt logikai szekvenciákat algoritmusoknak nevezzük, amelyek úgy működnek, mint egy torta receptje. Az algoritmusok megmutatják a számítógépnek, hogy mit kell tennie az egyes logikai szekvenciákban. Az algoritmusokat programozási nyelven írják, amely lehet magas vagy alacsony szintű.

A magas szintű programozási nyelv könnyen érthető, mert először a parancsot egy diagramban készítik el, amelynek a tervezett műveletre való átalakítása, az SQL (Specification Design Language) egy példa a magas szintű nyelvre. Az alacsony szintű nyelv a közvetlen utasításokra utal az eszközre, amelyet betűk és számok képviselnek. Az ASSEMBLY nyelv egy példa az ASSEMBLY nyelvre.alacsony szintű nyelv.

Lásd itt mindenről Racionalizmus .

Érvelési logika

Az érvelési logika azt jelenti, hogyan lehet érveléssel meggyőzni valakit. Ebben a logikában állítások vagy kijelentések sorozatait kombinálják, hogy egy következtetésre jussanak. Az érvelési logika alapfogalmai: érvelés, analógiák, következtetések, levezetések és következtetések, ahol:

Egy érvelés premisszák vagy hipotézisek összessége, és ezek eredményét következtetésnek nevezzük. Példa: p1: Minden goianos sertanejót énekel, p2: Minden sertanejo-énekes szereti a zenét és p3: Minden goianos sertanejót énekel;

Az analógia érvek közötti összehasonlítás, például: "A fény olyan a nappalhoz, mint a sötétség az éjszakához";

A következtetés az, hogy a kiinduló premisszákból következtetésre jutunk. A következtetésnek két típusa van: dedukció és indukció. Dedukció esetén az információ a premisszákban egyértelmű vagy sugallt módon van, példa: Prepozíció A: A madaraknak csőrük van. Prepozíció B: Egy új madárfajt fedeztek fel. Következtetés: Az új fajnak csőre van. Indukció esetén a premisszák információt közvetítenek.Az indukció során a következtetést a legmegfelelőbb valószínűséggel vonjuk le. Példa: Ha minden madárnak van csőre, akkor az új fajnak is csőrrel kell rendelkeznie.

A Logika jelentése a Filozófia kategóriában található

Lásd még:

• Az etika jelentése
• Az episztemológia jelentése
• Az Episztemológiai jelentése
• A metafizika jelentése
• Az erkölcs jelentése
• A szociológia jelentése
• Az empirizmus jelentése
• Az empirikus tudás jelentése
• A megvilágosodás jelentése
• A racionalizmus jelentése